Mediálás

Építéssel kapcsolatos jogviták peren kívüli rendezése

Vitás ügyeinket, melyek megoldását illetően magunk eredményre nem jutunk, háromféle úton rendezhetjük:

• bíróság előtt eljárva, peres úton
• választott bíróság előtt
• mediáció útján (Latin eredetű szó, jelentése: "közvetítés")

Nem feltétlen szükséges, hogy jogvitáinkat bíróság elé vigyük. A bírósági eljárásnak számtalan hátránya van: hosszú évekig elhúzódik, rendkívül költséges, a döntés joga nincs a felek kezében, ezért az ítélettel gyakran még a pernyertes fél sem elégedett, a felek közötti viszony megromlik. Ezen tényezők késztetik az ügyfeleket, különösen a gazdasági szféra szereplőit arra, hogy tevékenységi körükben felmerült vitás ügyeiket mediáció útján rendezzék.

Ez utóbbi - hazánkban meglehetősen új - az Egyesült Államokban és Nyugat-Európa számos országában jelentős múlttal rendelkező, szívesen alkalmazott eljárási forma, amely jellegében és logikája szerint jelentősen eltér a hagyományos peres technikáktól. A Magyar Országgyűlés 2002-ben alkotott törvény a mediátori tevékenységről, szabályozva ezzel a mediátorok működését, nyilvántartásba vételét, az általuk lefolytatott eljárás menetét.

Ez a leginkább előnyős vitarendezési technika az üzleti-, kereskedelmi- és a pénzügyi világban, ahol különös jelentőssége van a kiépített kapcsolatrendszer fenntartásának, a jó hírnévnek, a gyors döntéshozatalnak. A mediáció jellemzői: gyorsaság, költségkímélet, jövőorientáltság, rugalmasság, önkéntesség, eredményes végrehajtás… Alkalmazhatóságához természetesen szükséges, hogy a felek hajlandóak legyenek együttműködni, saját érdekükben tárgyalóasztalhoz ülni.

Az eljárás során a konfliktusban érintett felek közötti tárgyalást, megegyezést pártatlan harmadik személy - a mediátor - segíti elő.

A mediátor feladata a szembenálló felek közötti indulatok fékezése, a megoldásra váró érdekalapú konfliktus okának tisztázása, konstruktív párbeszéd kialakítása a felek között. Ezzel segítve a feleket abban, hogy megtalálják azt a megoldást, amely számukra a legkedvezőbb.

A mediátor szaktudásán, szakmai gyakorlatán alapuló egyezségi javaslatot terjeszthet elő, melynek elfogadása a felek akaratától függ. Ennek elkészítéséhez szükség szerint igénybe vesz szakértői segítséget.

A mediátor maga határozatot soha nem hoz, a döntés joga a felek kezében van, az eljárás alatt semmi olyan nem történik, amelyhez ne járulna hozzá minden résztvevő. Az eljárás során kidolgozott és a felek által elfogadott egyezség okiratba foglalásáról a mediátor gondoskodik.

Amennyiben az egyezség létrejön, perre nem lesz szükség, mivel a felek által megkötött megállapodás minden érintett személy érdekeinek megfelel, annak gyors végrehajtása saját érdekük.

Mediáció előnyei a peres eljáráshoz képest:

1. Kevesebb időráfordítást igényel: ideje kb. 1-2 hónap, míg a peres eljárás több év lehet.
    
2. Kevesebb költségei keletkeznek a károsultnak. (csak a mediátor díja)
    
3. A felek kontrollja uralható: a mediációs eljárás során végig a felek maradnak az ügy urai és nem történik semmi olyan, amelyhez az összes fél hozzá ne járulna. Szemben a bírósági eljárással, amelyben a keresetlevél kézbesítésével a felek sok tekintetben elvesztik befolyásukat a saját ügyük felett.
    
4. Az eljárás önkéntes: a mediációs eljáráson minden fél saját akaratából vesz részt és érdeke fűződik az eljárás minél előbbi befejezéséhez. A bírósági tárgyaláson az alperes a hátrányos jogkövetkezmények alkalmazhatóságának kényszerítő hatására vesz részt, ezért mindent elkövetet annak érdekében, hogy minél inkább hátráltassa a per befejezését.
    
5. A felek elégedetten távozhatnak az egyesség után, míg a peres eljárás befejeztével a pervesztes, de sokszor még a pernyertes fél is elégedetlen az ítélettel.
    
6. Teljes titoktartás: az ügyről a feleken és a mediátoron - akit titoktartási kötelezettség terhel - kívül más nem szerez tudomást, a mediációs tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik. Szemben a bírósági eljárással, amelyet a nyílvánosság elvének megfelelően bárki megtekinthet, azon a média képviselői is jelen lehetnek.

Mediátori tevékenység folytatása:

Olyan vitás helyzeteket illetően, amelyek a felek üzleti, gazdasági, pénzügyi tevékenységeivel kapcsolatban merülnek fel. A Mérnöki Iroda Mediátora ezen tevékenységét a 2002. évi LV.törv. 22.§ -a közvetítői tevékenységről szóló törvény előírásainak megfelelően a 001046/1 nyilvántartási szám alapján végzi.

Referencia

Budapest, XXII. Nagytétényi út, Média Center Campona
Elkészült épületgépészeti kiviteli munkák érvényesítése
igazságügyi szakvélemény-mediálás